tapétacentrum

Tapétabolt Budapest szívében

tapetawebaruhaz

TAPÉTAWEBÁRUHÁZ

Tapéták, poszterek, bordűrök.

LÁSSUK
posztertapeta

POSZTERTAPÉTA WEBÁRUHÁZ

Poszterek széles választékban.

LÁSSUK
ontapados-tapeta

ÖNTAPADÓS WEBÁRUHÁZ

Öntapadós fóliák, üvegtapéták.

LÁSSUK
tapetabolt

TAPÉTABOLT WEBÁRUHÁZ

A legújabb webáruházunk.

LÁSSUK

A modern tapéták eredete

A modern tapéták eredete

Már a legkorábbi emberi civilizációk esetében is találunk példákat arra, hogy otthonok falát – legyen az akár csak egy barlang – az emberek kidekorálták vagy éppen különféle anyagokkal borították be. Ezek célja sokszor kettős volt, egyrészt a lakóhely esztétikusabbá tétele, másrészt pedig a hőtartás elősegítése a plusz burkolóréteggel. Napjainkban a tapétákat már használják például falak megerősítő anyagaként is, például az üvegszálas tapéta formájában.

A történelem előtti időkben jellemzően szőrmékkel és állatbőrökkel borították a falakat, de i.e. 200 körül Kínában már alkalmaztak olyan falborításokat, amelyeket tapétának nevezhetünk. A rizspapírból készült burkolatokat ekkor még jellemzően nem látták el mintákkal, dekorációkkal, sokkal inkább funkcionálisak voltak.

A díszes, dekorált tapéták eljövetelére egészen az európai kultúra középkor utáni újjáéledéséig kellett várni. A déli kereskedővárosok felvirágzásával kezdték el a vagyonosabbak, az elithez tartozók falaikat textíliákkal, falikárpitokkal borítani, amelyek az arab kultúráktól átvett, élénk színű és szimmetrikus mintázatokat ábrázoltak.

Ezek a textíliák azonban kifejezetten a luxus kategóriájába tartoztak. Az egyébként is szűkös mennyiségben rendelkezésre álló anyagok nehezen beszerezhetőek voltak a kor háborúi és a kereskedelmei útvonalak időszakos megszakadása miatt. A falburkolatok rendkívül drágák voltak, így csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak a megvásárlásukat.

Az alacsonyabb társadalmi rétegekbe tartozók így a tapétákat részesítették előnyben, amelyek előállítására ekkoriban már sokszorosítást is alkalmaztak, így grafikákat is megjeleníthettek, amelyeket egyedileg színeztek. A legelterjedtebbek a szimmetrikus, élénk mintázatok voltak ebben a korszakban.

Ezen tapéták alapanyaga általában szattyánbőr volt – ezt az európaiak még a kontinensre évszázadokkal korábban érkező mór hódítóktól vették át. Ezeket korábban stancolással vagy dombornyomással díszítették, később azonban a nyomdaipari technológia volt az, amely szélesebb társadalmi rétegek számára is elérhetővé tette ezeket a falburkolatokat.