



Leé József volt munkás, az otthontalan emberek fedél nélküli költője, a szabad ég alatt idézi szerelmének mosolyát, mint a tapétát a falon. Kedvese arcának friss színei kifakultak mint a kicsavart szerelem színei, a napszítta tapétázott falakon. A szerelem órájának tétova ketyegése és kedves fakuló mosolya végigcsorog a titkos szoba falán és erőt ad a szeretni vágyóknak...
Leé József: Elhagyott szoba |
Üres vázában csokornyi a csend, Hajad függönyét lebbenti a szél A kulcslyuk féltve őrzi közös titkaink, |